RECENZIÓK
Ésik szandraBartos Huba – Hamar Imre: Kínai–magyar szótár 包甫博–郝清新: 汉匈词典,
Budapest, ELTE Konfuciusz Intézet – Akadémiai Kiadó, 2019. 2079 oldal A kínai–magyar szótárkészítés kezdetei kalandos múltra nyúlnak vissza. Legelő- ször Zsámár Jenő egy jezsuita misszió keretében az 1940-es években, Peking- ben kezdett el dolgozni egy kínai–magyar, magyar–kínai szótáron. Az 1950-es években Tajvanon folytatta a munkát francia, angol, spanyol és latin nyelvekkel foglalkozó jezsuitákkal, így a projekt kínai–poliglott szótárszerkesztéssé bővült.
Fáradozásuk gyümölcse milliós nagyságrendű cédulát tartalmazó munka lett.
A magyar rész továbbfejlesztéséhez a Tajvanon térítő Vajda Tibor jezsuita is jelentős mértékben hozzájárult. Az elkészült szótár lektorálása az Akadémiai Kiadó megbízásából 1981-ben kezdődött meg Magyarországon. A lektorálás során azonban számos következetlenséget és hiányosságot állapítottak meg a szakértők, ezért hamarosan felhagytak a munkálatokkal, így a szótár soha nem jelent meg.1
Az első, ténylegesen kiadott, megfelelő szakmai kompetenciával összeállí- tott szótár szintén Bartos Huba és Hamar Imre nevéhez fűződik. Ez elsőként 1998-ban jelent meg, majd 2001-ben napvilágot látott a második, javított kiadás, 2013-ban pedig sor került a harmadik kiadásra is. A projekt keretében, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen felállított Konfuciusz Intézet és a MorphoLogic Kft. közös munkájával létrejött a szótár online változata is.2
A most bemutatandó kétkötetes középszótár munkálatai 2014-ben kezdőd- tek meg a magyar kormány, valamint a Kínai Nyelvoktatási Tanács (Hanban) támogatásával. A 6090 első szintű és mintegy 74 000 kapcsolt, összetett címszót tartalmazó szótár az eddigi legnagyobb terjedelmű kínai–magyar szótár. A dísz- példányokat 2017 novemberében ünnepélyes keretek között adták át Li Keqiang 李克强 kínai kormányfőnek és Orbán Viktor miniszterelnöknek a Budapesten megrendezett 16+1-es csúcstalálkozó során.3 A szótár 2019 végétől pedig keres- kedelmi forgalomban is elérhető.
1 Martoni 1985.
2 http://www.morphologic.hu/kinai/ (Utolsó letöltés: 2018.11.11.).
3 http://www.konfuciuszintezet.hu/index.php?menu=hirek&almenu=99 (Utolsó letöltés:
2018.11.11.).
A főszerkesztők, Bartos Huba és Hamar Imre a magyar sinológia kiemelkedő szaktekintélyei. Bartos Huba a (2019 őszéig a Magyar Tudományos Akadémia alá tartozó) Nyelvtudományi Intézet Elméleti Nyelvészeti Osztályának veze- tője, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kínai Tanszékén egyetemi docens, szakterülete a kínai szintaxis. Hamar Imre az Eötvös Loránd Tudo- mányegyetem nemzetközi ügyek rektorhelyettese, az egyetemen működő Kínai Tanszék, Konfuciusz Intézet, valamint Távol-keleti Intézet vezetője. Fő kutatási területe a kínai vallások és filozófiák, különösen a kínai buddhizmus. A kínai sza- kon mester- és doktori képzésben klasszikus kínai szövegek olvasását és kínai buddhizmust tanít. A két főszerkesztőn kívül természetesen nem szabad megfe- ledkezni arról a mintegy tizenöt sinológusról sem, akik szerkesztői-szócikkírói, illetve lektori munkájukkal nagyban hozzájárultak a szótár elkészüléséhez.
„Kínai nyelven” jelen szótár – az általános szokást követve – a modern kínai köznyelvet érti, amely a mandarin nyelvjárásokon, főként a pekingi dialektuson alapszik. A szárazföldi Kínában a putonghua 普通话 elnevezést használják rá, míg Tajvanon guoyu 國語 a bevett terminus. A szótárkészítők ugyancsak szá- mításba vették ennek történeti előzményét (guanhua 官话), a klasszikus írott nyelvet (wenyan 文言 vagy guwen 古文), valamint a hagyományos dráma- és prózairodalom nyelvéből származó irodalmi nyelvet (baihua 白话). Modern kínai szótár lévén azonban a tartalom nagyrészt a modern köznyelv és irodalmi nyelv szókincséből épül fel. A szótár nem kerüli meg azokat a nyelvjárási kife- jezéseket sem, amelyek bár nem részei a köznyelvnek, mégis széles körben ismertek és elterjedtek.
A címszóanyag nemcsak sokrétű, hanem rendkívül friss is, mivel nagyszámú új, a 2000-es években keletkezett szót és szójelentést is tartalmaz. A szótár alapjául a leginkább standardnak számító egy- és kétnyelvű kéziszótárak címszóanyaga szolgált, például: Xiandai Hanyu Cidian (现代汉语词典 Peking: The Commercial Press, 2013); ABC Chinese–English Comprehensive Dictionary (John DeFrancis ed. Honolulu: University of Hawai’i Press, 2003);
Pleco (elektronikus szótár, https://www.pleco.com/); A Modern Chinese–
English Dictionary (现代汉英词典 Peking: Foreign Language Teaching and Research Press, 2014).
A szótár elsősorban a Kínai Népköztársaságban használt egyszerűsített írás- jegyeket (jiantizi 简体字) alkalmazza, ugyanakkor az elsődleges címszavaknál zárójelben közli a hagyományos változatot (繁体字 fantizi) is, ha az utóbbi különbözik az egyszerűsített alaktól. Az egyszerűsítetlen írásjegyek szerepelte- tését indokolja, hogy Tajvanon és Hongkongban jelenleg is ezek a hivatalosan használatosak, és a szárazföldi Kína területén is a mai napig jelennek meg klasz- szikus szövegek hagyományos írásjegyekkel.
Az egyes szócikkek szerkezete így az alábbiak szerint épül fel. Az első szintű címszó alapalakja pirossal van szedve, mellette zárójelben szintén pirossal a szabályos hagyományos alak található. Ezek mögött feketével az egyéb, nem szabványos változatok állnak. Az írásjegyeket a pinyin (拼音 a kínai nyelv nem- zetközileg széles körben használatos és szabványos latin betűs átirata), majd a szófajmegjelölés és a jelentés(ek)leírása követik.
A szótár a pinyin átírás szerinti ábécérendben tartalmazza az első szintű, azaz az egy írásjegyből álló címszavakat. Az írásjegycímszavak alatt szintén ábécé- rendben találhatók az azokhoz tartozó összetételek, vagyis azok a szavak, kife- jezések, amelyek az adott főcímszó írásjegyével kezdődnek. Az azonos betű- sorral jelölt átírások között a tónusok bevett számjelölése (1 = magas szinttartó, 2 = emelkedő, 3 = ereszkedő-emelkedő, 4 = eső) határozza meg a sorrendet,
Bartos Huba – Hamar Imre: Kínai–magyar szótár
包甫博–郝清新: 汉匈词典, Budapest, ELTE Konfuciusz Intézet – Akadémiai Kiadó, 2019
amelyben a tónustalan („semleges tónusú” vagy „könnyű hangsúlyú”) alakok következnek utolsóként. Az azonos átírású címszavak növekvő vonásszám szerinti sorrendben követik egymást. A homonimák külön-külön címszavak alá rendezve szerepelnek, és fő címszóalakjaikat jobb felső indexbe tett arab számok jelölik.
A kínai nyelv írásrendszeréből adódóan a kínai nyomtatott szótárt haszná- lata már-már különálló kompetenciának minősíthető, amelyet a nyelvtanuló- nak külön el kell sajátítania. Az írásjegykeresés folyamata a következő: ha a szótárhasználó ismeri a kérdéses írásjegy kiejtését (átírását), akkor máris köz- vetlenül az ábécérend szerinti szócikkek között böngészhet. Abban az esetben, ha a kiejtés ismeretlen a szótárhasználó számára, jelen szótárban is a szokásos kikeresőkulcsok szerinti táblázatpár alkalmazandó. Ezek használatára álljon itt egy konkrét példa is. A keresett írásjegy a 机 (jī – gép), amelynek kulcsa az írás- jegy bal oldalán szereplő, négy vonásból álló 木 (mù – fa). A Kikereső kulcsok táblázatában a négyvonásos (四画) kulcsok közül ki kell keresni a 木 elemet, majd a mellette álló sorszám alapján Az írásjegyek kulcsok és vonásszám szerint rendezett táblázatához kell lapozni. A második táblázat használatához szüksé- ges van a keresett írásjegy kulcson kívüli részének vonásszámára, amely jelen esetben kettő. Így ebben a táblázatban a 木 alatt a két vonás (二画) kategóriánál található a 机 írásjegy, mellette a kiejtéssel. Ezt követően a szótárban az ábécé- rend szerint már könnyen fellelhető a szócikk a J betűnél a jī kiejtés alatt.
Figyelemre méltóak a szócikkekhez mellékelt, gondosan megválogatott példák, amelyeknek köszönhetően a szó kontextusba kerülve még pontosabb értelmet nyer a nyelvhasználó számára. A kínai nyelv egyik problématerülete az elváló igei összetételek, amelyről a szótár – a felhasználóbarát módon – szintén felvilágosítást ad: a pinyin átírásban // jelzés utal arra, hogy a jel két oldalán álló tagok esetenként elválhatnak. Ugyancsak kiemelendő a kínai nyelvre annyira jel- lemző, leggyakrabban négy írásjegyből álló, szólásszerű állandósult kifejezések (chengyu 成语) szerepeltetése. Ezek a kínai kultúra szerves részei, használatuk a nyelvi eszköztár gazdagságáról árulkodik. Mivel ezen kifejezések idiomatikus jelentése az őket alkotó írásjegyekből nem következtethető ki, nagy kihívást jelentenek nemcsak a nyelvtanulók, de a fordítók számára is. A szótárban „成” címkével megjelölve ezek a szókapcsolatok ugyancsak megtalálhatók a rele- váns írásjegyeknél, jelentésük megadására pedig kétféle módszert alkalmaztak a szótárkészítők: ahol van megközelítő magyar kifejezés, szólás, ott ez áll, és zárójelben olvasható a szó szerinti jelentés; ahol nincs jó magyar megfelelő, ott a szó szerinti jelentés szerepel, zárójelben pedig magyarázat segíti a megértést.
Kis gyakorlás után nagy segítséget jelentenek a nyomtatott szótárak, a nyu- gati nyelvekhez szokott újdonsült nyelvhasználó számára azonban eleinte való- ban nehézkes lehet a fent is részletezett írásjegy-kikeresés folyamata (főleg, ha
figyelembe vesszük azt, hogy a kulcs azonosítása nem mindig ennyire egyszerű feladat). Az internetes szótárakat éppen ezért sokszor felhasználóbarátabbnak tartják a kínaiul tanulók, a hivatásos nyelvhasználók azonban még mindig köny- nyen találhatják magukat olyan munkakörben, élethelyzetben, amikor bizony elengedhetetlen a nyomtatott szótár használata. Hogy a kínai nyelvhasználók minél szélesebb tömegének igényét kielégítsék, a szótárnak elkészült és ingye- nesen elérhető az internetes változata is.4 Ugyancsak folyamatban vannak a pro- jekt párjának, a magyar–kínai szótárnak a munkálatai.
Felhasznált másodlagos szakirodalom
A Modern Chinese–English Dictionary 现代汉英词典 2014. Ed. Chen Zhong 陈忠. Peking:
Foreign Language Teaching and Research Press.
ABC Chinese–English Comprehensive Dictionary 2003. Ed. DeFrancis, John. Honolulu: Univer- sity of Hawai’i Press.
Kínai–magyar szótár 汉匈词典 2013. Szerk. Bartos Huba – Hamar Imre. Budapest: ELTE Konfuciusz Intézet.
Martoni Tamás 1985. „Beszámoló a kínai-magyar szótár munkálatairól.” In: Kína kultúrája Magyarországon. (Történelem és kultúra 2.) Budapest: MTA Orientalisztikai Munkaközös- ség, 60–64.
Xiandai Hanyu Cidian 现代汉语词典 2013. Ed. Zhongguo Shehui Kexueyuan Yuyan Yanjiusuo Suo Cidian Bianji Shi 中国社会科学院语言研究所词典编辑室. Peking: The Commercial Press.
Internetes források
http://www.konfuciuszintezet.hu/index.php?menu=hirek&almenu=99 http://www.morphologic.hu/kinai/
https://www.pleco.com/
www.szotar.net
4 www.szotar.net
